Kik a kurdok?

A kurdok a Közel-Kelet egyik legősibb népe, elődeik több mint 4000 éve érkeztek a régióba. Indoiráni és indoeurópai törzsektől származtatják magukat.
Az iszlámra a hetedik században tértek át a kurdok, de megtartották etnikai és nyelvi sajátosságaikat, valamint ősi tűzvallásuk is fennmaradt.

Független állam létrehozására törekednek már az első világháború vége óta, amikor a gyarmattartó országok felosztották a Közel-Keletet, és a kurdok lakta területek felszabdalva négy szomszédos országhoz kerültek.Törökország délkeleti részén mintegy 20 millióan élnek, további 20 millióan pedig Szíria és Irak északi részén, valamint Iránban és Ázsia más területein. Úgy tartják, hogy a kurd a világ legnagyobb etnikuma, amelynek nincs saját országa.

Évtizedek óta elkeseredett harcot vívnak függetlenségük elismeréséért: Törökországban 1920 után a kurd nemzeti mozgalmat teljesen leverték, és erőszakos asszimilációs politikát folytattak ellenük. Törökországban a terrorszervezetnek nyilvánított Kurdisztáni Munkáspárt (PKK) szakadárjai 1984 óta folytatnak fegyveres felkelést az ország keleti és délkeleti régiójában. A konfliktusban eddig csaknem 50 ezer ember vesztette életét.

Az iraki kormány a 60-as években úgy igyekezett beolvasztani a kurd lakosságot, hogy a hagyományos kurd területekre arab törzseket telepített. A 80-as években pedig több tízezer kurd lemészárlásával próbálta meg megtörni az ellenzékieket Bagdad. De Szíriába n sem bántak kesztyűs kézzel a kurdokkal: megvonták tőlük az állampolgárságukat, és nem ismerik el a kurd nyelv létjogosultságát.

A kurdok most úgy érezhetik, hogy eljött az ő idejük. A függetlenségi népszavazás időzítésének egyik oka, hogy az iraki kurdok ki akarják aknázni, hogy pesmerga harcosaik jelentős szerepet játszottak az Iszlám Állam terrorszervezet legyőzésében. A Közel-Keleten azonban egyedül Izrael támogatja egy önálló kurd állam létrejöttét.

Ankara úgy látja, hogy az iraki Kurdisztán önállósodása felélénkítené a Törökországban élő kurd kisebbség függetlenedési törekvéseit. Emellett Szíria és Irán is hasonló okból ellenzi az iraki kurdok függetlenségét. A bagdadi kormány, illetve az Egyesült Államok pedig attól tart, hogy a referendum újabb konfliktust teremthet Irak központi vezetésével, de akár a környező államokkal is, ami pedig hátrányosan érintheti az Iszlám Állam dzsihadistái ellen folytatott küzdelmet.