Juncker-terv: vegyes a fogadtatás

Németország és Franciaország támogatja a Juncker-tervet, habár Párizs szerint még van mit csiszolni a részleteken. A befektetéseket ösztönző támogatás elsősorban az infrastruktúra javítását, valamint a kutatás-fejlesztés és az oktatás fellendítését célozza.

A Juncker-terv szerint az EU 16 milliárd eurót, az Európai Befektetési Bank pedig 5 milliárd eurót ad az alapba, az így összejövő 21 milliárd eurót a magánszektor befeketői megtizenötszörözik, ebből jön ki a 315 milliárd eurós támogatási alap.

Az Európai Politikai Központ vezetője szerint Jean-Claude Junckernek kevés eszköz állt rendelkezésére. A 300 milliárd euró begyűjtésének a legésszerűbb módját választotta, persze még kérdéses, hogy a terv megvalósul-e.

Az Európai Bizottság bizakodó, a gazdasági szereplőket viszont nem tudni, hogy mennyire győzi meg az állami garancia mértéke.

– Az állami garanciák természetsen ösztönzően hathatnak a befektetőkre, mivel a kockázatot gyakorlatilag átpasszolják az államnak. Ugyanakkor ez kockázatot jelent az adófizetők számára is, ami nem feltétlenül a legjobb stratégia. Nagyon sok függ attól, hogy mi van a szerződésben, milyenek a garancia feltételei, részletei – vélekedett Guntram Wolff gazdasági elemző, Bruegel gazdaságkutató igazgatója.

A Bizottság több mint egymillió új munkahelyet vár a gazdaságösztönző csomagtól.

Az Európai Szakszervezeti Szövetség viszont úgy reagált, hogy a terv egy olyan pénzügyi csodára vár, mint a bibliai történet a kenyér- és halszaporításról.