A magyar-orosz kapcsolatok

Nagyot fordult a világ az orosz elnök legutóbbi budapesti látogatása óta. Két éve Putyin elnököt és vendéglátóját is sorozatosan bírálták Brüsszelből és Washingtonból. Most azonban, ahogy a New York Times fogalmaz, mindkét vezető igazolva érezheti magát.

A magyar-orosz viszony mindig is hullámzó volt.

- Orbán Viktor úgy kezdte a politikai karrierjét 1989-ben, hogy kiparancsolta a szovjet Vörös hadsereget Magyarország területéről. Most ugyanennek az embernek a kormánya avat ezeknek a csapatoknak szobrot – mondta egy budapesti fiatalember.

1956 öröksége és a “Ruszkik haza!” szlogen még erősen él az emberek emlékezetében. Orbán Viktor még a közelmúltban is negatív jelzőként utalt a szovjet érára. Tavaly október 23-án így fogalmazott:

- Európa szabadságszerető népeinek ma az a feladatuk, hogy megmentsék Brüsszelt az elszovjetesedéstől, hogy el akarják dönteni helyettünk, hogy kivel és hogyan éljünk együtt a saját hazánkban – mondta a magyar kormányfő.

A hazai ellenzék azonban látványosan elutasítja, hogy a kormány az Európai Unió vezetését bírálja.

Ugyanúgy felháborodással fogadta az ellenzék azt is, hogy az orosz elnök előző budapesti látogatásán, zárt ajtók mögött, megállapodás született a paksi atomerőmű bővítéséről. Oroszország több mint 10 milliárd eurót ad kölcsön Magyarországnak, ezzel finanszírozva a paksi atomerőmű bővítésének 80%-át. Ez az egy erőmű biztosítja az ország áramellátásának 40%-át.

Az Európai Unióban vitás helyzetet teremtett az egyezség. Az orosz elnök számára ez több egy egyszerű szerződésnél, hisz ennek segítségével otthagyhatja kézjegyét Európában. Ezzel egyben erősítheti befolyását a kontinensen, a Moszkva elleni szankciók enyhítésének reményében.

Magyarország külgazdasági- és külügyminisztere azt mondta, hogy Magyarország álláspontja a szankciókról az, hogy haszontalanok, sikertelennek bizonyultak, és a megszüntetésükért lobbizik Magyarország. Azért támogatjuk a megszüntetésüket, mert ez Magyarország érdekeit is szolgálja – hagsúlyozta Szijjártó Péter.

Az orbáni külpolitikát fenntartásokkal kezeli több európai vezető. Megítéléséhez hozzájárul, hogy ő az egyik európai arca az Unión belüli nemzeti szuverenitás erősítésének.