A Cassini hattyúdala

Pénteken véget ér egy 20 éves űrtörténet, a Cassini meteorként belehullik a Szaturnusz sűrű légkörébe.

Az űrszonda 1997-ben indult a Földről, 2004-ben ért a gázbolygóhoz. 7 új holdat fedezett fel a Szaturnusz körül. Több mint 453 ezer képet küldött a Földre a Naprendszer második legnagyobb bolygójáról, annak gyűrűiről és holdjairól, és a tervezettnél 9 évvel tovább működött.

- Ha megnézzük a Cassini Szaturnuszról készült fotóit, elámulunk azok szépségétől és részletgazdagságától – mondja az Euronews munkatársa. A tudósok számára azonban ez sokkal többet adott, rengeteg új felfedezést! Mivel az űrszonda 13 évet töltött a bolygó rendszerében, aprólékosan megfigyelhető a Szaturnusz felszínének, holdjainak, gyűrűinek változása az idő múlásával.

A bolygó két holdja különös figyelmet kapott.

Az Encladusról érkező információkból a tudósok felszín alatti óceánra következtettek, ami nem zárja ki primitív létformák kialakulásának lehetőségét.

A Cassini 2005-ben űrszondát küldött a Szaturnusz legtávolabbi holdjának a Titánnak a felszínére. Az Európai Űrügynökség építette Huygens képei zord világot mutattak, ahol metán-eső folyókat és tavakat formál.

A Cassini még zuhanás közben is küldi majd a légköri adatokat a bolygóról.

- Mielőtt az űrszonda elolvad és megsemmisül, ahogy szédítő sebességgel alámerül a bolygó légkörében, még információkat juttat el a Szaturnuszról. Végül a földi antennák elveszítik vele a rádiókapcsolatot péntek délután 2-kor – búcsúzik a Cassinitől Jeremy Wilks.